Mátraterenye

Mátraterenye Nógrád megye észak-keleti szélén, a Zagyva-völgyben, a Mátra- és Medvés-hegység között terül el. Budapesttől 115, Salgótarjántól 20, Egertől 45, Hollókőtől 75 kilométerre esik. A legközelebbi határátkelő Szlovákia felé a somoskőújfalui, alig 25 kilométerre.
Mátraterenye 3 részből áll:
Nádújfalu, Homokterenye és Jánosakna napjainkra már csaknem összeépült. A vidéket nagyrészt kirándulásra csábító erdők és szelíden hullámzó, hegyekké csak itt-ott emelkedő dombok borítják. Kisebb-nagyobb túrákon könnyen elérhető innen a különleges szépségű hegyeskei borókás legelő, a Nagy- és a Szérkő homokkő sziklái, a Szilváskő páratlan bazaltképződményei, a Bárna-patak felső folyása, illetve a Medvesvidék más természeti csodái. A Mátra központi gerince, valamint a Galya- és a Kékestető is gépkocsival legfeljebb fél óra alatt elérhető. A közeli Salgótarjánban a föld alatti bányamúzeum, illetve Salgó és Somoskő vára jelenti a fo látványosságot. (Utóbbi Szlovákiában van.)
Homokterenye régi neve Atyaháza volt: 1274-ben említette először egy oklevél. A falut az Árpád-korban solymászok lakták. Zsigmond király 1404-ben Homokterennei Miklósnak adományozott itt nagyobb birtokrészt. Kiemelt jelentőségű műemlék Homokterenye régi római katolikus temploma, ami a XIII. századból maradt fenn. A román stílusú épületet a XV. Században bővítették, ekkor kapta gótikus részleteit. A mai homlokzatot 1801-ben alakították ki. Az 1999-ben felújított, a 23. számú főútról is jól látható épület a Berzsenyi utcavégén, a temetőben áll. Különleges értéke, hogy környezete beépítetlen maradt, így őrzi az évszázadokkal ezelőtti korok hangulatát. Műemlék jellegű a homokterenyei Nepomuki Szent János szobor (Kossuth út 110. sz.), ami barokk stílusú. Ugyanilyen fokú védettséget élvez a klasszicista, a XIX. Század elejéről származó római katolikus plébánia (Kossuth út 109.) is.
A település tájháza az önkormányzat kezelésében van. A régi palóc házban a "terenei" népviselet mellett szépen hímzett, a XX. Század elejéről származó textíliákat, festett cseréptárgyakat, konyhai és gazdasági eszközöket is kiállítottak. Kérésre az érdeklődőknek azt is bemutatják, hogyan fonták régen rokkán a kenderfonalat.
Nádújfalu a 23. sz. főút mellett fekszik. Középkori eredetű település, az elsőírásos említés 1426.-ból származik. A legenda szerint az egykor csak Újfalu, korabeli írásmód szerint Wyfalu nevű község annak köszönheti nevének előtagját, hogy a török hódoltság alatt veszély idején a környező nádasokban húzta meg magát a lakosság.
A falu közepe táján kis magaslaton álló barokk római katolikus templom a Kossuth út 339. sz. alatt található. A templombelső kivételes szépségű festett fakazettás mennyezete 1746-ban készült. Még országos viszonylatban is ritkaságszámba megy a hasonló díszítettség. Ugyancsak különleges a templom mellett álló népies, fából ácsolt harangláb, amit a XVIII. Század közepe táján állítottak.
Jánosakna, az egykori bányászkolónia egyszerű kis római katolikus temploma a temetőben áll, a József Attila út végén. Homokterenye és Jánosakna között bányató várja a horgászokat. Kiterjedése 12 hektár, mivel 18 természetes forrás táplálja, a vízszint ingadozása jelentéktelen. Az intenzíven telepített halas víz igen jó fogást ígér, különösen a pontyhorgászoknak.
Jánosakna határában található az Ádám-Vár Vendégház tulajdonában lévő "DIÁNA" tó. 1, 5 hektárával kitűnő szórakozást nyújt a ház vendégeinek, különösen a kezdő horgászoknak, a természetkedvelőknek és a csónakázni szeretőknek.
A környéken több forrás található, melyek hűs, kellemes ízű vizeivel frissítőleg hatnak.